Terjeszkedési útmutató IV.: Vállalkozások külföldi lokalizációja és a fordítások

A nyelv egy hatékony fegyver, amit jól kell felhasználni

Gyakorlatilag a kereskedők egyetlen fegyvere. Hiszen semmi sem adja el magát, és még a legzseniálisabb dologhoz is, ami jobban eladható, mint a frissen sült pékáru, meg kell találni a megfelelő szavakat A-tól Z-ig. De hát nem lehet mindenki mesterlövész és ebben a szakmában érvényes: ahogyan egy jó szöveg megírása művészet, a minőségi fordítás is annak számít.

Hogyan látják ezt a fogyasztók?

Egy kis statisztikába még senki sem halt bele, bár a szakértők szerint a statisztikákkal könnyen félrevezethető bárki, viszont nélkülük még könnyebb. Íme a célkeresztben álló statisztikai adatok:

• a fogyasztók 56 %-a szerint még az árnál is fontosabb, hogy a saját nyelvükön kapjanak tájékoztatást

• a vásárlók 72 %-a a legtöbb időt az anyanyelvén található weboldalakon tölti

• a fogyasztók 56 %-a bezárja azokat az oldalakat, amelyek nem az anyanyelvükön jelennek meg

• a vásárlók 82 %-a nagyobb valószínűséggel vásárol, ha a reklámanyagok a saját nyelvükön olvashatók

• az Európai Unióban a vásárlók akár 76 %-a részesíti előnyben a saját anyanyelvén történő vásárlást

Egyértelmű érvek indokolják, hogy egy e-kereskedelmi üzletet egy adott országban lokalizálni kell, nos, Ön mit gondol?

És valójában ki is a fontos?

Az internet teljesen közömbös az Ön vágya iránt, hogy pénzt keressen rajta – találta fején a szöget az inspiráló Sonia Simone. Azok az emberek a fontosak, akik online vannak, és akikkel megérteti, hogy arra van szükségük, amije Önnek van a számukra. De tényleg, ha nem beszéli a „vásárlók törzsi nyelvét”, senki sem fog rákattintani a konverzió gombra, ha nem érti a termékleírást.

Mi nem számít lokalizációnak?

Ha a virtuális google fordítóra hagyatkozunk, hogy a webáruház teljes szövegét a forrásszöveg első karakterétől az utolsó © utáni pontig helyettünk fordítsa le úgy, hogy a virtuális kollégái – a google AI botok elégedettek legyenek. Igen, igaz, hogy mi is virtuálisan is értékesítünk a webáruházon keresztül, de embereknek adunk el, emberekhez szólunk, és embereknek írunk. Végül is sem az algoritmusok, sem a keresőmotorok nem az ügyfeleink, amelyek nem akarnak, és nem is tudnak tőlünk semmit vásárolni.

Globális lokalizáció

Ez egy paradox módon pontos és találó oximoron. Ma már globálisan lokalizálunk, és a globális kereskedelem nem működhet lokalizáció nélkül. Miért van ez így, és miért van az, hogy azok, akik nem lokalizálnak, nem is adnak el sokat?

Vázszerkezetek, állványok és építőelemek...

...a minőségi bevált módszerek sokak számára unalmasak = leküzdhetetlen akadályok. Fontos azonban észben tartani, hogy még soha senki sem kapott kitüntetést azért, mert megépítette az alapokat és a vázszerkezetet, pedig nélkülük semmit sem tudunk jól megépíteni. Íme a lokalizáció szerkezeti és építőelemei szakértőnk, Andrea Tesáková szerint:

1. Piacelemzés

• az adatokon és nem az érzelmeken alapuló piacválasztás
• szakértők és fejlett eszközök segítségével

2. A megfelelő üzleti partner kiválasztása

• aki az adott helyszínen otthonosan mozog
• aki már végigment az egész folyamaton, és minden szükséges dologról tud
• helyi szintű ismeretekkel, tudással, készségekkel és tapasztalatokkal rendelkezik

3. A szövegek tartalmi előkészítése és exportálása

• a konkrét lépések időrendi és a lehető legrészletesebb ütemezése
• tekintettel a helyi és kulturális különbségekre
• helyszíni audit a nyelvet anyanyelvi szinten beszélővel – native speaker-rel
• Az adatok hatékony importálására és exportálására szolgáló megoldás kiválasztása

4. A webáruház konkrét lokalizációja

• a weboldal tartalmát egy native speaker-nek kell ellenőriznie
• országspecifikus tartalmi adaptáció
• a vásárlási folyamat részleteire is ügyelni kell
• a teljes vásárlási folyamat tesztelése
• ne feledkezzünk meg a blogról

5. Ellenőrzés a szöveg weboldalra történő implementálása után

• az összes szöveg és folyamatvizsgálat újraellenőrzése
• ismét egy native speaker által

Mit kell lokalizálni és mi az, amit „csak” fordítani?

A már-már hamleti kérdésre ismét a gyakorlat által igazolt funkcionális módszerek adják meg a választ.

• amit fordítani kell: belső dokumentumok, amelyeket nem szántak publikálásra, kézikönyvek, szerződések és termékleírások, amelyek nem a top bestsellerek
• amit lokalizálni kell: weboldal, a vezető termékek leírása, marketinganyagok – hírlevelek, bannerek, kulcsszavak, bevásárlókosár, blog tartalmak, közösségi média tartalmak, esettanulmányok, képek

A nyelvet anyanyelvi szinten beszélő fordítók a legjobbak

A nyelv, amelyre fordítanak, legyen az anyanyelvük, a nyelv, amelyről fordítanak, pedig, úgymond az apanyelvük. De ne számoljunk azzal, hogy ezek a két nyelvvel dolgozó szakemberek 156 szinte azonos termék 794 változatát fogják lefordítani. Nincs rá szükségük, nem kell az értékes idejüket erre pazarolniuk, ugyanis fejlett fordítóeszközöket és modern gépi fordítási megoldásokat alkalmaznak.

A gépi fordítás mesterségesnek hat, a műfordítás pedig természetes?

Itt merül fel a salamoni válasz: „Aki olvassa, rájön...“ Megint visszatérünk, mint egy jól eldobott bumeráng az előző gondolathoz, szóval, ha nem a keresőrobotoknak írunk, hanem az embereknek, akkor talán megértik. De most őszintén: gondolja, hogy a romániai vagy liechtensteini ügyfél tudja, mi a különbség az automatikus, mesterséges, gépi fordítás és az anyanyelvi, „élő” vagy művészi szintű fordítás között? Például egy olyan webáruház szövegei, amely Európa-szerte exportál, és mondjuk ceruzahegyezőket vagy más triviális banalitásokat értékesít? Valószínűleg nem tudja...

De ha nem a ceruzahegyezőkről, hanem a legjobb tartalmakról van szó – beleértve az önét is, akkor valami másról van szó. Tudja, hogyan „lokalizált“ Neil Patel? Az eredeti weboldalát gépi fordítással fordíttatta le a 30 legelterjedtebb nyelvre, de ezt elég hamar megbánta. Lavinaként zúdultak rá a helyi fordítások miatt a sértődött kommentek, és drámai mennyiségben hagyták ott a weboldalt. Fordított egyet dolgon és a professzionális, helyi fordítókra összpontosított, a fordítandó nyelvek számát 82-re növelte, és őrületes forgalomnövekedést tapasztalt. Ezt a kísérletet így kommentálta:

„Összességében a webhely forgalma és az oldalmegtekintések drámaian megnőttek. Az átkattintási arányom is nőtt. Miután ezt a változtatást végrehajtottam, a forgalom 47 %-os növekedését tapasztaltam. A pluginok és az online fordítóprogramok nem működnek jól. Egyszerűen nem tudják megragadni a különböző nyelvek finomságait. Csaknem mindig hatalmas hibák vannak bennük, amelyeket könnyű észre venni. Ha valaki tört spanyol nyelven olvassa a tartalmat, valószínűleg nem marad. Ne feledje, hogy a legjobb tartalmat a lehető legjobb fordítással optimalizálja.”

És ezt ismeri?

Ahogyan mindig problematikus lefordítani egy rendkívül frappáns viccet, amely csak egy nyelvi környezetben működik, úgy a webáruházak szövegeinek lokalizáció céljából történő fordításakor is találkozhatunk helyi nyelvi buktatókkal. Íme egy példa egy lefordíthatatlan szlovák kifejezésre: „a szlovák – prezvoniť ige – amikor csak rácsörögsz valakire és várod, hogy visszahívjon, így nem kell fizetned a hívás költségét...“

Még mit fűzzek hozzá?

Ne kövessük el feleslegesen azokat a hibákat, amelyeket mások már előttünk elkövettek, és kerüljük el az ámbár szorgalmas, kemény, sőt, lelkes és alapos munkát, ami nem működik, nem hoz eredményt és gyakorlatilag nincs értelme. Ne pazaroljunk értékes időt, energiát és költségeket a próba-hiba-katasztrófa módszerrel történő tesztelésre, összpontosítsunk a bevált, valóban működő módszerekre. Most ugyanis nincs mire az időnket vesztegetni. Ne keressük a rövidebb utat, hanem a szakemberek által alkalmazott a külföldi vállalkozás lokalizációjának működő és bevált szakértői modelljeit.